Ahogy öregszünk, bölcsességet nyerünk.

De mi történik még az agyunkkal, ahogy öregszünk?

• A kor előrehaladtával gyengül az időpontokra és a találkozókra való emlékezés képessége
• Lassabban kezdi el feldolgozni az információkat
• Nehezebb a tanulás
• Romlik a nevek és számok felidézése
• Romlik a helyzetfelismerés, nehezebbé válnak a döntések, ijesztő minden változás

Összességében sokaknál leépül, elsorvad a kognitív képességek kisebb vagy nagyobb része.

Valószínűleg veled is előfordult már, hogy ott álltál a szekrény vagy a hűtő előtt, és nem tudtad, mit is akartál kivenni belőle. Vagy nem jutott eszedbe egy szó, egy név, esetleg fogalmad sem volt, hova tetted a kulcsod vagy a szemüveged. Aztán kis gondolkodás után eszedbe jutott, hogy miért indultál, hogy hívják azt a kedves illetőt, és az is, hogy hol hagytad a dolgaidat.

Feledékenység, mondod. És igazad van. Ez a skála egyik vége. Ehhez nem kell különösebben idősnek lenni, akár 30 – 40 éves korban is jelentkezhet.

Demencia a skála másik vége. Amikor a beteg már részben vagy egészben képtelen az önálló életvitelre, állandó felügyeletet igényel.

Kevés annál nehezebb helyzetet tudok elképzelni, mint amikor arról kell dönteni, hogy tudja-e a család vállalni a demens szülő ápolását, vagy el kell helyezni valamilyen otthonban.

Mennyire fajsúlyos ez a téma?

Nézzünk néhány számot.

A korfüggő feledékenység és a demencia közötti állapotot nevezzük enyhe kognitív hanyatlásnak. Ebben a 65 év felettiek 15%-a érintett. A 65 évesek körében 1%-ot tesz ki a demencia aránya, viszont ötévente átlagosan megduplázódik. Így a 85 év felettiek körében már 30%-os az előfordulási arány.

Mivel az életkor egyre növekszik, várhatóan ez a jövőben sem fog változni. Egyes becslések szerint 2050-re Európában 16 millióra nő a demens betegek száma. Magyarországon jelenleg a demenciával küzdők 200 – 300 ezren lehetnek.

Elég ijesztő helyzet.

Mi a demencia?

A demencia nem egy betegség, hanem egy olyan tünetegyüttes, ami magában foglalja az agykéreg működési zavarát, az emlékezetvesztést, az ítélőképesség romlását, illetve a személyiségváltozást. Az agykéreg működési zavara együtt jár az érzékszervek működési zavarával, beszédzavarral, a koordinált mozgás képességének részleges vagy teljes elvesztésével.

A legtöbb ember a demenciát az idős korral köti össze, és nem véletlenül. Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb az esély, hogy valaki demenssé váljon.

Demenciát tulajdonképpen minden olyan állapot előidézhet, ami károsítja az idegrendszert.

• Az Alzheimer kór felelős az összes demencia 60%-ért, így ez a leggyakoribb ok.
• A demenciák között 15 – 20%-os arányban vannak jelen az érbetegségek okozta demenciák. Ez a második legnagyobb kockázati tényező.
• Demenciát okozhatnak még anyagcsere betegségeknél fellépő agyi károsodások, az agy fizikai sérülése pl. egy baleset következtében, és még sok kisebb ok.

Adatok forrása 

Megelőzhető?

Bár a legfontosabb kockázati tényező, az életkor előrehaladása ellen nem tehetünk semmit, vannak olyan rizikófaktorok, amelyeket kiiktathatunk vagy csökkenthetünk.

Tudjuk, hogy az életmód nagy hatással van agyunk egészségére is. Az, hogy mit eszünk és iszunk, mennyit sportolunk, milyen jól alszunk, hogyan kommunikálunk, és hogyan kezeljük a stresszt, mind kulcsfontosságúak agyunk egészsége szempontjából.

• Amikor a boltban a chips, a színes-ízes gabonapehely, az üdítőital, a sör, a csak melegíteni kell készételek, a felvágottak, a műkaják után nyúlsz, akkor mérgezed magad, és az agyad hosszútávú egészsége ellen döntesz.
• Amikor valamilyen képernyőt nézel, legyen az egy tv készülék, egy laptop vagy egy okostelefon, akkor nem használod az agyadat, a kreatív funkciói, a képzelet, a memória fokozatosan elsorvad, ezzel az agyad hosszútávú egészsége ellen döntesz.
• Amikor abbahagyod a tanulást, nem dolgoztatod meg a szellemi képességeidet, akkor az agyad hosszútávú egészsége ellen döntesz.
• Amikor ahelyett, hogy a pár száz méterre lévő úticélodhoz gyalog mennél, beülsz az autódba vagy felszállsz a buszra, akkor az agyad hosszútávú egészsége ellen döntesz.
• Amikor nem végzel semmiféle fizikailag megerőltető tevékenységet, nem engeded meg, hogy megemelkedjen a pulzusszámod, és felfrissüljön a vérkeringésed, akkor az agyad hosszútávú egészsége ellen döntesz.

Összességében, amikor a kényelem mellett döntesz az erőfeszítés ellenében, olyankor mindig az agyad hosszútávú egészsége ellen döntesz.

Az egészséges étkezés, a megfelelő mennyiségű és intenzitású mozgás, az elegendő alvás, új dolgok megtanulása, aktív társasági élet minden életkorban segít megőrizni a fizikai és szellemi egészségedet.

Nagy vízválasztó a nyugdíjba vonulás.

Évtizedeken keresztül az ébren töltött időnk jelentős részét a munkavégzés teszi ki. A munka meghatározza az időbeosztást, a napirendet, célt ad a mindennapoknak.

Amikor egyik napról a másikra megszűnik a munkavégzés jelentette állandóság, sokan elveszítik a talajt a lábuk alól, feleslegesnek érzik magukat.

Erre a helyzetre fontos lenne előre felkészülni, hosszútávú terveket készíteni, de csak nagyon kevesen teszik ezt meg.

Új cél, valamilyen kreatív hobbi, rejtvényfejtés, rendszeres olvasás, önkéntes munka vállalása, nyelvtanulás, kertészkedés, vagy akár egy új szakma elsajátítása mind az agy edzésben tartását szolgálja, megelőzi a feleslegesség érzését és az ebből fakadó depressziót. Növeli az életerőt, az életkedvet.

Ha csak lehet, érdemes sok időt tölteni unokák, gyerekek, fiatalok között.

Hatóanyagok, amelyek megelőzik a memória vesztést

B vitaminok

Kutatók összefüggést találtak a B12 vitamin alacsony szintje, és a memóriavesztés között.

A B12 vitamint a szervezet nem tudja előállítani, így kívülről kell azt bevinni az ételeinkkel. Elsősorban állati eredetű élelmiszerekben található pl.: máj, tojás, halak, tej és tejtermékek, húsok, valamint sörélesztőpehely, gabonapelyhek.

A B12 vitamin alacsony szintjét okozhatja a vegetáriánus, vegán étrend, de különféle okokból kialakuló felszívódási rendellenesség is. Ilyenkor érdemes táplálékkiegészítő formájában pótolni. Vegánoknak állandó jelleggel.

Az idegrendszer védelmében, az agy egészséges működése érdekében a B6 és a B9 vitamin szintje is fontos.

E vitamin

Tudományos eredmények támasztják alá azt is, hogy az E vitamin hasznos lehet az időskori memóriazavar megelőzésében.

Természetes forrásai pl.: diófélék, magvak, növényi olajok, spenót, brokkoli, de étrend kiegészítő formában is bevihető.

Citikolin és kolin

A citikolin a szervezetben természetes módon előforduló vegyület.

Kutatások szerint támogatja az agyszövet fejlődését, segíti a memória és kognitív funkció szabályozását, az idegsejtek közötti kommunikációt, és védi azokat a szabadgyökök káros hatásaitól. Csak táplálékkiegészítő szedésével pótolható, élelmiszerekben nem található meg.

A kolin hatása hasonló. mint a citikoliné, de annál gyengébb, viszont élelmiszerekben is előfordul. Támogatja az agysejtek és egyéb testi sejtek működését. Védi az öregedő agyat, segít a szellemi hanyatlás lehetséges megelőzésében. A kolin legfőbb forrásai: tojás, húsok, máj, halak, brokkoli, szója.

Omega3

Az omega-3 zsírsav a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke kockázatának csökkentése mellett a hatékony a mentális épség megőrzésében, így csökkentheti a demencia kialakulásának esélyét, a memóriavesztés mértékét is. A legfontosabb cél ezért az omega-3 és az omega-6 zsírsav ideális, 1:2 és 1:5 közötti arányának megteremtése.

Egy kutatás úgy találta, hogy a DHA és EPA omega-3 zsírsavat tartalmazó étrend-kiegészítők javítják a memóriazavarban érintettek emlékezetét.

Az Omega3 zsírsavakat a szervezet nem tudja előállítani. Tehát az egyetlen módja annak, hogy megszerezzük őket, vagy az általunk fogyasztott élelmiszereken keresztül, vagy étrend kiegészítők formájában

Az omega-3 legfőbb forrásai: halak, tenger gyümölcsei, diófélék, olíva olaj. A mediterrán étrend bőségesen tartalmazza ezeket az ételeket. A hétköznapokban Magyarországon viszonylag kevesen követik a mediterrán étrendet. Ezért szükség lehet az Omega3 tartalmú étrend kiegészítők fogyasztására. Tudod, eleget kell szedned ebből a kiegészítőből, hogy valóban hatást fejtsen ki.

Az Omega3 segít stabilizálni a hangulatunkat, hogy jobban érezzük magunkat, növeli az energiaszintet. Javítja a keringési rendszer állapotát, ezzel segít megelőzni a stroke, infarktus kialakulását.

Végül

A legfontosabb, hogy ismerd a testedet, ismerd a saját szükségleteidet.

Ma, amikor a várható életkor folyamatosan növekszik, mindenkinek reális esélye van 80 – 90 – 100 évig, vagy még tovább élni.

De mi értelme van a hosszú életnek, ha az egészségi állapotod, az életminőséged borzalmas? Léteznek gyógyszerek, amelyek potenciálisan meghosszabbítják az életet, de a betegséget nem gyógyítják meg, jó esetben konzerválnak egy nem kielégítő állapotot.

Tehát a minőségi élet valószínűleg fontosabb, mint a hosszú élet.

De miért ne kaphatnád meg mindkettőt?

Jelentkezz a következő eseményre, és tudd meg, mit tehetsz, hogy ne csak hosszú, hanem kielégítő, örömteli is legyen az életed.