Volt már olyan munkatársad, aki alig pár napja csatlakozott a cégedhez, de már alapjaiban újjá szervezte volna a csapatod? Mit a csapatod, az egész céget! És csodálkozott, esetleg meg is sértődött, miért nem fogadják el a remek ötleteit a felső vezetők?

Van olyan ismerősöd / munkatársad, aki nagy magabiztosággal szinte bármilyen dologgal kapcsolatban kijelenti, hogy ő pontosan tudja az okát és mennyire pofonegyszerűen meg lehetne azt oldani?

Nos ez a Dunning – Kruger hatás.

A Dunning-Kruger hatás egy olyan kognitív torzítás, ami miatt az emberek azt hiszik okosabbak és alkalmasabbak, mint amilyenek valójában.

Mivel kívülről és távolról minden egyszerűbbnek tűnik, mint amilyen valójában, sokan gondolják, hogy ők képesek lennének bármilyen, jóval magasabb képzettséget, vagy tapasztalatot igénylő területet is ellátni.

A jelenséget David Dunning és Justin Kruger mutatta be 1999-ben publikált tanulmányában.

A kutatást kiváltó egyik sztori McArthur Wheeler története, aki citromleves arccal próbált bankot rabolni. Úgy gondolta ugyanis, hogy ha már a citromlé alkalmazható láthatatlan tintaként titkos üzenetek papírra vetéséhez, akkor az ő citromos képét sem mutatja majd a bank biztonsági kamerája. Ez nyilván olyannyira nem jött össze, hogy a rendőrség egy napon belül őrizetbe vette – de ő még akkor is hitetlenkedett, miszerint “De hát viseltem a citromlevet!”

A kutatási eredményeik lényege: minél kevesebbet tud valaki egy adott dologgal kapcsolatban, annál inkább úgy érzi, hogy többet tud más, nála jártasabb embereknél.

Kutatásaikat számos jártasságra kiterjesztették, és minden területen hasonló eredményre jutottak: az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél.

A hozzá nem értők:

• hajlamosak túlbecsülni saját tudásukat
• nem képesek felismerni, ha más ért hozzá
• nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá.

A hozzá nem értő embereknek, ahhoz, hogy reálisan fel tudják mérni képességeik valós szintjét, pontosan arra a szakértelemre lenne szükségük, amit még nem birtokolnak. A tudás hiányában képtelenek észrevenni saját hibáikat, így fejlődni sem tudnak

Ha egy területről az égvilágon semmit sem tudunk, akkor nincs miről beszélnünk. A Dunning–Kruger hatás akkor lép akcióba, amikor egy apró információmorzsa kerül birtokunkba, egy olyan területről, amiről korábban talán nem is tudtuk, hogy létezik.

A Dunning–Kruger hatás áldozata nem informálatlan, hanem félrevezető tényekkel, tapasztalatokkal, féligazságokkal és városi legendákkal van tele a feje, amelyek úgy tűnnek számára, mintha hasznos tudássá állnának össze.

Ha azt hiszed, hogy ez csak a hiányos tudással rendelkező kezdőkre, egy adott szakterületen kívüli amatőrökre, vagy a kevésbé intelligens emberekre vonatkozik, akkor tévedsz.

Nem számít hogy mennyire tájékozott vagy művelt valaki, mindannyian találkozunk olyan területekkel és jelenségekkel, amelyekről hiányos a tudásunk és kezdőnek számítunk bennük. Lehet, hogy sok mindenhez értesz, de senki sem lehet a mindenség szakértője. Még a legokosabb emberek sem.

Sokan helytelenül azt hiszik, hogy az intelligencia és a tudás, amit egy területen megszereztek egyszerűen alkalmazható akár egy teljesen más szakmában is. Magabiztosságuk és hitelességük nyomán pedig a külvilág is hajlamos figyelni a teljesen más területen megnyilvánuló szakértőkre.

A valódi szakértők

Ha a hozzá nem értők túlbecsülik képességeiket, akkor vajon hogyan teljesítettek a valódi szakértők a teszteken? Dunning és Kruger arra jöttek rá, hogy a valóban hozzáértők realistábban látják önmagukat és a teljesítményüket, azonban hajlamosak alábecsülni képességeiket másokhoz viszonyítva.

A probléma a valódi szakértőkkel, hogy azt hiszik, hogy a többiek is hasonlóan jól informáltak, mint ők. Ennek pedig olyan negatív következményei lehetnek, mint például, hogy egy kókler hamarabb kifejti véleményét, mint egy valódi szakértő.

Hogyan kerüld el a Dunning-Kruger hatást?

• Emlékeztesd magad, hogy az élet mindig bonyolultabb, mint amilyennek elsőre látszik!
• Képezd magad különböző területeken, áss a dolgok mélyére!
• Légy visszafogott és szerény, amikor egy új területtel kezdesz foglalkozni!
• Időről időre vesd össze a tudásod a terület bizonyított szakértőivel!
• Kérj őszinte visszajelzést a környezetedtől!

Kattints a bejegyzés alatt a lila gombra, hogy ne maradj le a további cikkeinkről!