Néhány napja egy beszélgetésben felmerült a kérdés, hogy mi a spiritualitás. Nagyon nehéz egy mondatban meghatározni, mert mindenkinek mást jelent, és ebből következően másként éli meg.

A Wikipedia szerint:

„A spirituálisan gondolkodók szerint a világnak vannak az érzékszerveink számára rejtett dimenziói és összefüggései, amelyek ugyanolyan erős hatással lehetnek létünkre, mint a környezetünk érzékelhető része.

A spirituális világnézeteket követők vallják, hogy az élet több, mint a természet véletlen egyszeri és megismételhetetlen játéka. Szerintük a világot egy magasabb rendező elv, egy ember felett álló kozmikus törvény, erő (Isten, Univerzum stb.) irányítja.”

A spiritualitás az ember azon vágya, hogy kapcsolódjon ehhez a fizikai érzékszervekkel érzékelhetőn túli világhoz. Ahonnan magyarázatot, segítséget remél, ahol megnyugvást talál. A spiritualitás a lelkünkkel való törődést, a lelkünkhöz való kapcsolódást jelenti.

Van, aki a vallásokban találja meg ezt a kapcsolódási pontot. Van, aki egyéni utat jár be.

A kulturális környezet meghatározó ezekben a választásokban.

Fontos a spiritualitással foglalkozni?

A WHO szerint biológiai, szellemi, szociális és spirituális lények vagyunk. Ezen definíció szerint a spiritualitás a valóság megismerésének azon módja, amely átlépi a tudományos megismerés határait.

Nem lehet teljes a megismerésünk, ha figyelmen kívül hagyjuk életünknek ezt a dimenzióját. Sem önmagunkról, sem a bennünket körülvevő világról nem kaphatunk teljes képet.

Ma már a tudomány számos területen visszaigazolta, kifinomult, érzékeny műszerekkel és módszerekkel láthatóvá tette világunk olyan részeit, amit fizikai érzékszerveinken keresztül sosem tapasztalhatunk meg.

A kvantumfizika bebizonyította, hogy minden energia, az anyag csak az energia egy bizonyos frekvenciája. Belátom, ezt nem könnyű megérteni.

Az orvostudomány egyre inkább elismeri, hogy a fizikai betegségeink mögött gyakran lelki okok állnak. Más kérdés, hogy az orvosi protokollokba ez a felismerés mikor kezd beszivárogni.

A spiritualitás más nézőpontból az a törekvésünk, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Harmóniába hozzuk a tevékenységünket, az életkörülményeinket belső meggyőződéseinkkel, etikánkkal. Olyan célokat kövessünk, amelyek ezzel a belső hitrendszerrel, belső világképünkkel összhangban vannak.

A spiritualitásunk megélése az egészségünk egyik fontos összetevője.

Kutatások kimutatták, hogy azok, akik spirituálisnak vallják magukat

• boldogabbnak vallják magukat
• hosszabb ideig élnek
• ellenállóbbak
• kisebb a depresszió és az öngyilkosság kockázata
• kapcsolataik, családi életük harmonikusabb

Miért van ez így?

A kutatások szerint:

• A spirituális emberek a stresszel szemben a meditációt használják káros szokások helyett, mint amilyen a kényszeres evés vagy az alkohol.
• Jobbak a szociális kapcsolataik, és ez ugyanolyan fontos az egészség szempontjából, mint az étkezés, a levegő vagy a víz.
• Hajlamosak imádkozni, és az ima a nehéz helyzetek kezelésének egyik legjobb módja.

Saját véleményem szerint a spirituális emberek rendelkeznek egy szilárd iránytűvel az életükben. Tudják, hogy mindennek oka van, tudják, hogy ők maguk képesek befolyásolni az életüket, nincsenek kiszolgáltatva.

Hajlamosabbak a jelenben élni, és nem a múlton rágódni vagy a jövő miatt aggódni.

Te mit gondolsz erről? Mondd el a véleményed hozzászólásban.