2005-ben Dan Buettner a National Geographic-ban, "kék zónáknak" nevezte a világ azon részeit, ahol az emberek sokáig és egészségesen élnek. Közéjük tartozik például a japán Okinawa, az olasz Szardínia, a kaliforniai Loma Linda, a Costa Rica-i Nicoya félsziget és a görög Ikaria. 

A kék zónákban élő emberek közül sokan úgy érik meg a 90. sőt, nem ritkán a 100. életévüket, hogy alig szenvednek öregkori nyavalyáktól.

Vannak további helyek, ahol szintén egészségesek és hosszabb életűek az emberek: pl Nepál, Tibet, Grúzia. De ezeken a területeken nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani az idősek életkorát, ezért ezek nem kerültek be a kék zónák közé. 

Apropó: tudod honnan ered a "kék zónák" elnevezés? Az első ilyen helyet valaki kék tollal jelölte meg a térképen. Sokaknak meggyőződése, hogy a Föld ezen pontjai különleges energetikájú helyek. Ez valószínűleg így is van, hiszen az ott élők harmóniában élnek a természettel, nincs semmi, ami az energetikai egyensúlyt megbontaná. 

Bár a világ egymástól földrajzilag távol eső területein élnek és nagyon más az életmódjuk, valamint nem is egyformán táplálkoznak, mégis vannak olyan közös jellemzőik, amelyek miatt hosszabb és teljesebb életet tudnak élni másoknál.

Az ételeik főleg, de nem kizárólag, friss zöldségekből és gyümölcsökből állnak. A mi fogalmaink szerinti feldolgozott élelmiszert gyakorlatilag nem fogyasztanak. Húst vagy halat keveset és ritkán. 
Kevesebbet dohányoznak, többet mozognak (de nem erőltetik túl magukat), és a legfontosabb az életükben a család és az emberi kapcsolatok. A nyugati társadalmakban oly sok áldozatot szedő stressz gyakorlatilag ismeretlen. 

A szív és érrendszeri betegségek, a rák előfordulása töredéke a nyugati civilizációban megszokottnak. Ahogy az elhízás is alig-alig fordul elő. 

A kék zónák lakói a mi fogalmaink szerint szegények. Jórészt ennek köszönhető egyszerű, természetközeli életmódjuk és a kilakult étkezési szokásaik. 

A kutatók azt remélik, ha alaposan feltérképezik az ezeken a területeken élők életmódját, étrendjét, gondolkodását, közösségi kötődéseit, akkor olyan tudás birtokába jutnak, aminek a segítségével csökkenteni lehet a civilizációs betegségek előfordulását, megnövelhető az egészségben leélt évek száma. 

Okinawa, Japán - miért kapott kiemelt figyelmet? 

A világon 100 000 emberből átlagosan 6,2 éri meg a 100. életévét. A 2017-es népszámlálás adatai szerint a száz év felettiek aránya Japánban volt a legmagasabb, százezerből 34,85. Ám Japán Okinava államában 1990-ben még ennél is magasabb volt az arányuk, 39,5/100 000 fő.

Ma már jól dokumentált kutatások bizonyítják, hogy az étkezési szokások, a mozgás és az egészségi állapot között közvetlen összefüggés van.

Okinawában a hagyományos étrend 80 százalékban szénhidrátból állt: édesburgonyát, zöldséget és némi gabonát fogyasztottak. Közvetlenül a II. világháború után azonban a bevitt kalóriáik 70%-át már az alacsony fehérje és magas rost- és tápanyagtartalmú édesburgonya tette ki. Ez szöges ellentétben áll az amerikai étrenddel, amely igen kevés tápanyagot (káliumot, magnéziumot, C-vitamint és karotinokat) és rostot tartalmaz. A mindenhol jelen levő édesburgonya mellett az okinawaiak étrendjében további 10%-ot az egyéb zöldségek tettek ki, a maradék 20 százalék pedig rizsből és gabonafélékből állt. 1988-ban már naponta 30%-kal több hüvelyest (babot) fogyasztottak, mint az átlag japán, a sárga és zöld növények fogyasztása pedig 50%-kal haladta meg azt.

Többnyire maguk termelték meg az élelmüket. Követték azt a hagyományt, hogy addig ettek, amíg már nem voltak éhesek, de még nem laktak jól.

Az alacsony kalóriabevitel szintén jó hatással van az egészségre.

Európa közepén, pláne városban, ez az életmód nehezen képzelhető el.

Van, amit mégis tehetsz.

Átállhatsz növényi alapú étrendre, legalább a hét bizonyos napjain. Lecserélheted a tányérodat kisebbre, amire eleve kevesebb étel fér, vagy tányér csere nélkül is megelégedhetsz kisebb adagokkal. A feldolgozott élelmiszereket, a készkajákat meg egyszerűen hagyd ott a boltban. Minél kevésbé feldolgozott alapanyagokból otthon főzz. Meggyőződésem, hogy a szeretettel, kézzel készített étel nem csak jobb ízű, hanem táplálóbb is, hiszen benne van a készítőjének az energiája is. 

Beiktathatsz az életedbe legalább napi 30 perc mozgást.

Felhasználhatod a tudomány legújabb felfedezésein alapuló eljárásokat, hogy amennyire csak lehetséges meghosszabbítsd az életed, megőrizd az egészségedet. Ezzel kapcsolatban kérd a Kezdőlap "Egészséges hosszú élet" blokkjában a videót. 

A kék zónákról még olvashatsz a későbbiekben itt a blogon. Ha nem akarsz lemaradni róla, kérd az értesítést az új bejegyzésekről.