Louis Pasteur (1822. – 1895.) francia mikrobiológus és kémikus. Nevét ma szinte mindenki ismeri. Hírnevét leginkább a baktériumok kórokozó hatásáról szóló elmélet felkarolásának és a védőoltási módszerek kidolgozásának köszönheti. A mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítójaként tartják számon. 1888-ban megalapította a Pasteur intézetet, amely az immunizálást a gyógyítás középpontjába állította.

Felfedezései és egész munkássága máig meghatározza a nyugati orvoslás irányvonalát, a gyógyításról alkotott elképzeléseket.

Claude Bernard francia orvos, kutató, tudományfilozófus (1813. – 1878.) Pasteur kortársa, vele egyenrangú jelentőségű tudós. Nevét ma a tudományos életen kívül alig ismerik. Neki meggyőződése volt, hogy a betegségeket nem a baktériumok okozzák, hanem az általa belső állapotnak, majd később homeosztázisnak nevezett állapot felborulása. Elmélete szerint nem a baktériumokkal kell foglalkozni, hanem a homeosztázis helyreállításával, mert ha az rendben van, akkor a szervezet megvédi önmagát mindenféle baktériummal szemben.

Ha jól meggondolod, ez a keleti gyógyítás alapja, csak ott a homeosztázis helyett más kifejezéseket használnak ennek az egyensúlyi állapotnak a leírására.

Claude Bernard elméletét és eredményeit napjainkban kezdi felfedezni a tudomány.

Egyik első kísérletében kakasokat fertőzött meg kórokozó baktériumokkal. Majd a fertőzött kakasok felét visszaengedte a természetes közegébe, másik felét pedig hideg vízbe állította, így hozott létre számukra mesterségesen egy stresszforrást.

A hideg vízbe állított kakasok mind elpusztultak, a természetes közegükbe visszaengedett kakasok mind meggyógyultak.

Ez a kísérlet, és később több másik, igazolta Claude Bernard elméletét.

De Pasteur baktériumokkal és immunizálással végzett kutatásainak eredményei minden mást elhomályosítottak abban az időben.

Mi a homeosztázis, és miért elengedhetetlenül fontos, hogy tisztában legyél vele?

Claude Bernard szerint minden élő szervezet, így az emberi szervezet is, törekszik a belső környezete állandóságának fenntartására, amely a túlélését és optimális működését biztosítja. Ez a belső állandóság a homeosztázis.

A homeosztázis tulajdonképpen nem más, mint az élő szervezet alkalmazkodóképessége. Ez teszi lehetővé, hogy folyamatosan változó külső és belső feltételek között is életben maradjon.

A belső és külső környezetre ható változások a szervezetet megzavarják. Ilyen változás pl. a hőmérséklet. A homeosztázis a külső hőmérséklettől függetlenül igyekszik a szervezet belső hőmérsékletét állandóan egy meghatározott sávban tartani. Ezt hívjuk normál testhőmérsékletnek.

A szervezetünkben számtalan ilyen belső kontroll és szabályozó rendszer működik. Ezek a rendszerek tartják fenn a homeosztázist, mégpedig anélkül, hogy tudatában lennénk, vagy foglalkoznunk kellene vele.

A kontroll mechanizmus érzékeli a normáltól eltérő állapotot, és válaszként az egyensúly állapotához tereli vissza a folyamatot. 

Ha a szervezetet ért terhelés túlságosan nagy, a szabályozó mechanizmusok nem elegek a homeosztázis helyreállításához. Visszatérve a hőmérséklet példához: ilyenkor érzékelünk lázat, vagy kihűlést.

Ha a homeosztázis hosszabb ideig nem képes helyreállni, a változások betegségeket okozhatnak. A betegségek legtöbbször a kontrollmechanizmus hibájából erednek.

Mit jelent ez?

Minden a sejtek szintjén kezdődik.

Amikor a sejt érzékel egy változást, ami veszélyezteti a belső állapotát, akkor mozgósítja a rendelkezésére álló eszközöket, hogy ezt a belső állapotot megőrizze, vagy helyreállítsa.

Amikor a sejtet túl sok hatás éri egyszerre, vagy tartósan fennáll egy a belső állapotát veszélyeztető hatás, akkor előbb vagy utóbb rossz választ fog adni. Azaz a sejt az eredeti állapotához képest hibásan fog működni. A hibás sejtek nem megfelelően működő szerveket eredményeznek. Amikor egy szerv nem megfelelően működik, akkor jelentkeznek különféle tünetek, amiket betegségeknek hívunk.

Mi boríthatja fel a homeosztázist?

A következő felsorolás nem teljes, és az említés sorrendje nem jelent fontossági sorrendet.

Környezeti hatás

A víz, a levegő szennyezettsége, a napsugárzás, a klíma változás, a tisztálkodó és tisztítószerek, a gyógyszerek, elektroszmog, fényszennyezés, hangszennyezés.

Az étkezés

Az étkezés rendszertelensége, a nem megfelelő tápanyag összetétel, az élelmiszerek előállítása során felhasznált különféle anyagok.

Ma az élelmiszerként árult termékek jelentős része egyáltalán semmilyen tápértékkel nem bír, cserébe rengeteg felesleges üres kalóriát és kémiai anyagot tartalmaz. Jellemzően műanyag csomagolásban, ami a legutóbbi kutatások szerint mikroműanyaggal szennyezi az ételeinket, ezen keresztül a szervezetünket.

Ide tartozik a nem megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás is.

Alváshiány

Azt hiszem, ezt nem kell magyarázni. Pontosan tudod te is, hogy teljesen másként működsz kipihenten, mint kialvatlanul.

Mozgáshiány

A gyűjtögető, vadászó ősember ébren töltött idejének jelentős részében mozgásban volt, vándorolt egyik helyről a másikra. Ugyanis csak így tudta megszerezni a táplálékát. Ennek köszönhetően az alsó végtagok izmainak tömege teszi ki az összes izomtömeg 75 – 80 %-át. Később a mezőgazdasági korban, a gépesítés megjelenése előtt is jórészt helyváltoztatással, mozgással összekötöttek voltak a munkafolyamatok. Ezért a szervezetünk úgy alakult ki, hogy ezt az életformát támogatja. A keringésünk, és más fontos belső rendszereink akkor működnek tökéletesen, ha használjuk a lábainkat. Jelenlegi életmódunkban 45-50 éves kor után ez az izomcsoport kezd rohamosan leépülni, akár az izomtömeg 30%-át is elveszíti.

A gondolatok, és az általuk kiváltott érzelmi hatás

A gondolatok érzelmeket váltanak ki, a különböző érzelmek pedig különböző biológiai folyamatokat indítanak be a szervezetben.

Ide sorolom a média, a közösségi média, a filmek, könyvek által kiváltott érzelmi – gondolati hatást is.

Stressz

Modern életünkben szinte állandó feszültségben élünk. Folyamatosan rohanunk valahova, és annyi féle szerepnek, elvárásnak próbálunk megfelelni, ami teljes képtelenség. Közben olyan mennyiségű inger ér bennünket, amit az idegrendszerünk egyszerűen nem képes feldolgozni. Ehhez járul sokaknál egy szinte állandó egzisztenciális bizonytalanság.

Ezek a hatások ráadásul összeadódnak.

Ezért van az, hogy bár az orvostudomány még soha nem volt olyan fejlett, mint napjainkban, mégis egyre több a beteg ember.

A szervezetünk rendelkezik egy csodálatos képességgel. Sokáig képes korrigálni azokat a károkat, amiket az életmódunkkal okozunk. De az évtizedeken át tartó külső és belső terhelés végül kikezdi ezt a csodálatos regeneráló képességet.

Mit tehetünk?

Bár úgy tűnhet, hogy nem tudsz tenni semmit, mert egy csomó dolgot nem tudsz megváltoztatni, mégsem vagy eszköztelen.

Az első lépés, hogy tudatosítod magadban mindezt.

A második lépés, hogy azokra a dolgokra összpontosítasz, amit meg tudsz változtatni.

Megválogatod, hogy mivel táplálod a testedet és a lelkedet. Ez csak rajtad áll.

Beiktatod az életedbe a napi mozgást. Ha másra nincs idő, akkor legalább napi 30 perc intenzív sétát.

Mivel támogathatod még a szervezetedet, hogy helyre tudja állítani a homeosztázist, vagy ha úgy tetszik, belső egyensúlyát?

Erről is szó lesz a következő online eseményünkön.

Jelentkezz most, és foglald le a helyed!