Mindannyian szeretnénk hosszú életet saját magunknak és szeretteinknek. Méghozzá úgy, hogy ezt a hosszabb életet egészségben, tevékenyen tudjuk eltölteni. Valóban megéljük, ne csak túléljük az egyes napokat. 

Ha szétnézel a szűkebb vagy tágabb ismeretségi körödben, vagy egyszerűen csak kimész az utcára, akkor látod, hogy a szépkorúak túlnyomó többségének élete orvosok, gyógyszerek, a megváltozott fizikai és szellemi állapotuk állította korlátok között zajlik. Egyáltalán nem úgy, ahogy fiatalabb korukban elképzelték. 

Ma már a csapból is az egészséges életmód szükségessége folyik.

Számtalan egészséges étrend, különböző korosztályoknak szóló mozgásprogram érhető el. A legtöbben tisztában is vannak az elvekkel. Ahogy azzal is, hogy mennyire fontos lenne életmódot váltani. Mégis marad az egészségtelen étkezés, a mozgásszegény életforma. 

Az emberek nem ostobák. Akkor miért van ez így? Szándékosan akarnak ártani maguknak? Nem valószínű. Az okot máshol kell keresni. 

A 2000-es évek talán legfontosabb, de kevés nyilvánosságot kapott felfedezése a pszichológiában az, hogy igazából az emberek mai döntéseit jórészt az ősember korban berögzült biológiai programok határozzák meg.

Az emberiség sok százezer éven keresztül ősemberként élt. A férfiak vadásztak, a nők gyűjtögettek, gyereket neveltek. Amerre volt élelem, arra vándoroltak.

Ehhez az életmódhoz a testünk és az agyunk is tökéletesen alkalmazkodott.

Evolúciós szempontból csak rövid ideje telepedtünk le.
A letelepedéssel, a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel alapvetően megváltoztak a külső körülményeink.
Ez az idő kevés volt ahhoz, hogy a bennünk futó programokat megváltoztassa.

Ezért van az, hogy vonzódunk olyan ételekhez (édes, zsíros, sós), ami ősemberként ritka, de értékes volt, a túlélést jelentette.
Nem csak vonzódunk hozzá, hanem igyekszünk minél többet megenni belőle, hiszen az ősember sohasem tudhatta, mikor jut ilyen csemegéhez legközelebb.
Ma viszont, mikor mindenki számára állandóan elérhető a cukor, a só, a zsír, ez számtalan egészségügyi probléma forrása. Az eszünkkel persze tudjuk mindezt, de a biológiai programok működnek.

Az ember alapvető vonása, amivel felülemelkedik az állatvilágon, az a tudat, és a tervezés képessége. Ugyanakkor az ősemberek esetében ez a tervezés mindig csak rövidtávra terjedt ki. semmi olyat sem terveztek, ami túlnyúlt volna a napi gondokon.

Ezért olyan nehéz azzal foglalkozni, hogy mi lesz majd a következménye a mai tetteknek 30-40-50 év múlva. 

A jó hír az, ha elég tudatos vagy, felismered ezeket a biológiai programokat, és lehetőséged van arra, hogy másképp dönts, mint amit a biológiai program parancsol. 

Ahhoz, hogy fitten, fizikailag és szellemileg jó állapotban éld meg a 70-80-90 évedet, vagy még ennél is többet, már jóval korábban készülnöd kell erre.

Ideális esetben már a 30-as éveid elején, hiszen 25 éves kor után a szervezet működése alapvetően megváltozik, és elindul az öregedés. 

A változás nem egyik napról a másikra következik be, a jelei sem látványosak. Éppen ezért sokan nem is tudnak róla. Vagy hihetetlennek / nevetségesnek / lehetetlennek tartják, hogy ők, akik épp fénykorukat élik, teljesítőképességük csúcsán vannak, öregedni kezdenének. 

Mire a lassú, de folyamatos változás eredményével szembesülnek, az már valamilyen tünet, a szervezet rendellenes működése. Akkor kezdik keresni a megoldást, hogyan kaphatnák vissza a korábbi tökéletesen működő testüket. 

Mi történik 25 éves kor után a szervezetben? 
Mi a jelentősége, hogy odafigyeljünk a változásra? 
Tehetünk-e bármit, hogy életünk utolsó napjáig megőrizzük az önállóságunkat, ne szoruljunk segédeszközökre vagy segítségre? 

Olyan kérdések ezek, amelyekre szerencsére már van válasz.

Kattints a menüben a „következő esemény” gombra, és egy kötetlen online találkozón ismerkedj meg te is ezekkel a válaszokkal.