Évezredek óta kutatja az emberiség a hosszú élet és a fiatalság titkát. Minden nyelven létezik legalább egy mese, ami generációról generációra örökítette az „élet vizének”, a „fiatalság forrásának”, vagy más csodatévő eszközöknek a legendáját.

Ezekben a történetekben mindig közös, hogy megszerezni a fiatalság titkát nehéz próbatételeken keresztül lehet, ezért sikerül csak keveseknek.

Az átlagembereken túl a kutatókat is izgatta és izgatja a mai napig az öregedés témája.

Ők már konkrét kérdéseket tesznek fel:

• Miért van az, hogy egyes emberek tovább élnek, mint mások?
• Miért van az, hogy egyes emberek idős korukban is egészségesek, energikusak, tevékenyek, míg mások betegek és szinte vagy teljesen tehetetlenek?
• Miért van az, hogy egyes területeken sokkal tovább élnek az emberek, mint másutt?

Valószínűleg ezekre a kérdésekre neked is van saját válaszod. Szinte biztosra veszem, hogy ez a válasz hibás, vagy legalábbis nem teljes.

A legtöbben úgy gondolják, hogy az élethosszt és az egészségi állapotot alapvetően 2 dolog határozza meg: első helyen áll a genetika, második helyen pedig az egészségügyi ellátás színvonala és elérhetősége.

Kétségtelen, hogy az utóbbinak jelentős hatása van. Jórészt ennek köszönhető, hogy az 1900-tól napjainkig tartó időszakban pl. Magyarországon megduplázódott a születéskor várható élettartam.

A genetika viszont sokkal kisebb mértékben játszik szerepet abban, hogy meddig élünk, mint korábban gondolták.

A Calico Life Sciences nevű céget 2013-ban alapította a Google azért, hogy az öregedés ellenszereit kutassa.

Az ancestry.com a világ egyik legnagyobb családfakutató oldala. A Calico és az Ancestry közös projektjében több mint 54 millió nyilvánosan elérhető családfában 406 millió ember születési és halálozási adataihoz jutottak hozzá.

Ezt az óriási mintát több szempontból vizsgálták:

• testvérek
• házastársak
• szülő-gyerek
• más nem vérségi rokoni kapcsolatok (pl. sógorok – sógornők)

Kutatásaik eredményét 2018-ban publikálták.

Azt találták, hogy a házastársak várható élettartama sokkal közelebb állt egymáshoz, mint a testvéreké. Ez volt az első olyan jel, ami azt mutatta, a géneknél sokkal fontosabb szerepet játszik a közös környezet, az életkörülmények (vízminőség, írni-olvasni tudás, táplálkozási szokások stb.). Amit aztán a gyerekek szintén „megörökölnek” a génjeikkel együtt.

A kutatás végül arra jutott, hogy a gének összesen csak 7%-ban befolyásolják a várható élettartamot.

(Csak halkan kérdezem, hogy ha ez igaz, akkor vajon mennyire befolyásolják a gének az elhízást?)

Más kutatások, de a demográfiai adatok egyszerű statisztikai vizsgálata is igazolta, hogy mennyire fontosak az életkörülmények: tovább élnek pl. a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a magasabb jövedelműek.

Az összefüggés elég nyilvánvaló. A magasabb végzettség általában nagyobb tájékozottságot, magasabb jövedelmet jelent. A magasabb jövedelem pedig jobb életkörülményeket, jobb minőségű élelmiszert, gyakran színvonalasabb egészségügyi ellátást tesz elérhetővé.

A 2000-es évek elején a National Geographic támogatásával indult egy másik nagyon izgalmas kutatás. Dan Buettner vezetésével a Föld azon területeit térképezték fel, ahol a lakosságszámhoz képest a legtöbb 100 éven felüli ember él. Ezek a területek lettek a „kék zónák”.

Egy más alkalommal majd olvashatsz erről részletesebben, de most csak a mai témánk szempontjából fontos megállapításokat emelem ki.

A kék zónákban élők jellemzően alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, és a mi mércénk szerint kifejezetten szegénynek mondhatók. Többnyire maguk termelik meg az élelmüket. A stressz pedig szinte teljesen ismeretlen fogalom.

A kutatók az étkezésükkel, a mindennapi fizikai aktivitásukkal, kiegyensúlyozott, derűs életszemléletükkel, valamint kiváló szociális kapcsolataikkal magyarázzák az ott élők magas életkorát.

A kutatások igazolták: saját döntéseink, saját napi szokásaink sokkal nagyobb hatással vannak a várható élettartamunkra, időskorunk minőségére, mint korábban gondoltuk.

Most gondolj a bevezetőben említett mesékre és legendákra.

Ugyan ma sem ismerjük az örök fiatalság titkát, nem tudjuk megállítani vagy visszafordítani az öregedést. De egyre közelebb kerülünk annak megértéséhez:

• hogyan tudunk szépen öregedni;
• hogyan tudjuk megőrizni szellemi és fizikai teljesítőképességünket;
• hogyan tudjuk támogatni a testünket, hogy életünk utolsó napjáig tökéletesen működjön.

És megint egyszer bebizonyosodik, hogy a meséknek és legendáknak igenis van valóság alapja: személyes erőfeszítések nélkül - amiket érezhetsz akár nehéz próbatételnek is - nem megy.

Ha többet szeretnél tudni, a mai rohanó világban hogyan tudod a lehető legegyszerűbb módon a lehető legjobbat megadni a testednek, kérd a Kezdőlap "Egészséges hosszú élet" blokkjában az erről szóló videót.