Életkorunk a születésünktől eltelt időből viszonylag könnyen kiszámítható. A „hány éves vagy kérdésre” általában ezzel válaszolunk. Kivéve némely hölgyeket és ritkábban urakat, akiknél megállt az idő.
Létezik azonban a naptárból kiszámított kronológiai életkor mellett egy úgynevezett biológiai életkor, és a kettő különbözhet egymástól.
A biológiai életkornak komoly jelentősége van, hiszen szoros összefüggésben áll az időskori megbetegedések megjelenésével.
Vannak emberek, akik a biológiai életkoruk alapján idősebbek, mások épp ellenkezőleg, fiatalabbak a valós kronológiai életkoruknál.
Érdekes kérdés, hogyan lehetséges ez? És hogyan lehet megmérni vagy meghatározni a biológiai életkort?
Kezdjük a második kérdéssel.
Hogyan lehet megmérni vagy meghatározni a biológiai életkort?
Többféle módszert is kifejlesztett a tudomány erre. Ilyen pl. a DNS végén lévő telomerek hosszának meghatározása.
Egy új kutatás azt találta, hogy a vérben lévő fehérjeszint meghatározása is pontos támpontot ad az illető életkoráról.
Több ezer 18 és 95 év közötti személy vérplazmájából 3000 különféle fehérje szintjét mérték meg. Azt találták, hogy ezek közül 1379-nek a szintje szoros összefüggést mutatott az alanyok életkorával.
373 fehérje szintjének ismeretében a kutatók nagy pontossággal meg tudták határozni az alanyok valós életkorát.
Mindössze 9 fehérje szintjének ismerete pedig lehetővé tette, hogy az alany életkorát hozzávetőlegesen meg tudják becsülni.
A fehérjék a szervezet összes sejtjének információit hordozzák. A vérben mért szintjük jelzés arra, hogy bizonyos biológiai folyamatok elindultak, leálltak vagy megváltoztak a szervezetben.
Azt találták, hogy ezek a változások gyakran nagyon hirtelen történnek.
Bizonyos fehérjék szintje sokáig állandó, majd hirtelen lezuhan vagy épp megugrik. Ezek a hirtelen változások gyakran több fehérje esetében szinte egyszerre, mintegy szinkronizáltan történnek. A legtöbb fehérje szintjének ez a gyors változása 34, 60 és 78 éves kor körül történik. Mintha a szervezet ilyenkor újra programozná önmagát.
A kutatás feltárt egy másik érdekes összefüggést is. Az életkor meghatározása szempontjából fontos 1379 fehérje közül 800 viselkedése jelentősen eltért a férfiak és a nők esetében. Ami azt jelenti, hogy az öregedési folyamatok másképp zajlanak a férfiak és a nők esetében.
Minden egyes esetben, amikor a fehérjeszint alapján az alany valós életkoránál fiatalabb volt a biológiai kora, azt találták, hogy az illető kiemelkedően jó egészségi állapotban van a saját korosztályához képest.
Mi okozza a kronológiai és a biológiai életkor közti különbséget?
Erre a választ a biológiai életkor meghatározásának egy másik módjában, és a hozzá kapcsolódó kutatásokban találjuk meg.
Ez a módszer az úgynevezett epigenetikai óra.
Az ehhez kapcsolódó kutatások nem csak azt mutatták ki, hogy bizonyos embereknél az epigenetikai óra lassabban, másoknál gyorsabban jár, hanem azonosítottak néhány ezt befolyásoló tényezőt is.
Gyorsító tényezők:
- dohányzás
- a nem megfelelő minőségű és mennyiségű alvás
- bizonyos betegségek pl. HIV fertőzés, Down szindróma
- tartós stressz
Lassító tényezők:
- tanulás / magasabb iskolai végzettség
- fizikai aktivitás / sport
- friss zöldségekben, gyümölcsökben, halban gazdag étrend
- magasabb társadalmi státusz, jobb anyagi körülmények
A férfiak epigenetikai órája általában gyorsabban jár, mint a nőké. Ez a magyarázat a nők magasabb várható élettartamának.
Egy izgalmas eredmény pedig arra is rávilágított, hogy az epigenetikai óránk, így a biológiai életkorunk visszaállítható.
Mit jelent ez a mindennapokban?
Minden, amit teszünk, hatással van arra, hogy mennyire lassan, vagy mennyire gyorsan öregszünk.
Minden, amit teszünk hatással van arra, hogy várhatóan meddig fogunk élni.
Minden, amit teszünk hatással van arra, idős korunkat milyen állapotban fogjuk eltölteni.
Amennyiben szépkorunkat valóban szépen akarjuk megélni, nem elég idősebb korunkban egészségesen élni. Már fiatalon törekedni kell arra, hogy ezt a bizonyos epigenetikai órát amennyire csak lehet, lassítsuk, a lehető legtovább fiatalon tartsuk magunkat biológiailag.
Kérdésed, véleményed van? Mondd el hozzászólásban!
Többet akarsz tudni arról, hogyan alapozhatod meg egészséges időskorodat? Jelentkezz a következő eseményre!
Hozzászólások
Aztán felnőttfejjel láttam, hogy édesanyám évről évre egyre több gyógyszert szed, egyre több időt tölt azzal, hogy különböző felülvizsgálatokra jár. Én hiába tudtam, hogy lehetne ezt másképp is. Én már másképp csinálok sok mindent. Az eredmény? 63 évesen semmiféle gyógyszert nem szedek. Mindent megteszek azért, hogy ez a jövőben is így maradjon. 6 éve egy ígéretet hallottam: ha választod ezt a programot, néhány hónap múlva úgy fogod magad érezni, mint 10-15 évvel ezelőtt. Nekem eddig bevált.
Remélem, hogy egyre többen rájönnek, hogy törődjenek előre az egészségükkel!
A megelőzésről egészséges embereknek van értelme beszélni. De egészséges ember nem megy orvoshoz.
Azt gondolom, hogy a megelőzést valahol mondjuk a védőnőnek kéne elkezdeni, tehát felvilágosítani a családot. Ő van az anyukával a kezdetekben, mint szakember. Ha a szülök átállnak erre a megelőzési, egészséges gondolkodás- és életmódra, akkor a gyerek már ebbe nő bele. És a szülők is még rugalmasak a gyerekükért és magukért is.
Ebben talán tényleg lehetne szerepe a védőnőknek.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.